Iskolánk negyedik évfolyamos diákjai és az énekkar szép emlékműsort adtak nem
csak saját társaiknak, tanáraiknak, hanem megjelentek a gimnázium
középiskolásai, pedagógusai és városunk polgárai előtt is. Bátor
kiállásuk méltán öregbíti iskolánk hírnevét. Az alábbi sorok szép
emléket állítanak elődeinknek, felhívják figyelmünket arra, hogy ne
feledkezzünk meg azokról, akik életet, sorsokat megváltoztató
történelmi időkben éltek. Íme a megemlékezés néhány gondolata:
„Az idő, mint a történelem kereke, szűntelenül forog, sosem áll meg.
Őseink, akikről a tankönyvek szólnak-
mind a szépet, a jót remélték minden korban.
Mennyi sok névtelen egyszerű ember a múltból, kik éltek-s haltak,
vitték az élet szép terhét termékeny dolgos napokkal, vagy sok-sok
nélkülözéssel, küzdelmekkel, harcokkal.
Elődeink életét sosem tudjuk igazán átélni, sosem tudjuk átérezni a
régi korok küzdelmeit, népek, nemzetek csatáit, forradalmait.
De sosem szabad elfelednünk, hogy születtek,
éltek a régmúltban olyan hősök, akik szólni mertek,
akiknek szívén volt népük, hazájuk sorsa,
Sokan a felemelkedésért, haladásért, szabadságért éltek,
s akár -meg is haltak érte.
A történelem nagy alakjai ők, akikről már Petőfi Sándor is verset írt,
mert tudta, hogy a jövő fiai majd
„áldó imádság mellett mondják el”---- szent neveiket.
Millió névtelen hős a múltból, és azok, akiknek neveit ma könyvek jegyzik,
emlékük, példájuk, míg világ a világ-örökre a szívünkben marad, s
példájuk a mai kor emberének életét. Emlékezzünk hát…..”
2026. Március 15.
mint törékeny nyíló virág gyönyörűsége, ámulattal töltheti el szép
